Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Oltári szentképem Felsőbányán

ÚJABB "SZENT CSALÁD" KÉPPEL GAZDAGSZIK
A FELSŐBÁNYAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Vasárnap, július 5-én a 10,00 órakor kezdődő szentmise keretében áldja meg Ft. Veres Attila plébános a főoltáron elhelyezett újabb Szent Család képet.
A festmény alkotója Talpos Elizabeth festőművész, akinek művét egy adományozó ajándékozza a templomnak.
Az időpont egy másik jelentős esemény évfordulóját is jelzi: pontosan 150 évvel előbb helyezték el a templomhajó két hatalmas festményét, Franz Geiling képeit, melyek a "Szűz Mária a bányászokkal" és "Jézus a kenyérrel" jeleneteket ábrázolják.

11238227_789028874550604_795693979659673276_n.jpg

MŰVÉSZETI ÉRTÉKEK FELSŐBÁNYÁN

Július 5-én, vasárnap, ünnepi szentmise keretében lett elhelyezve és megáldva a Felsőbányai Római Katolikus Templom új, Szent Családot ábázoló képe a főoltár tabernákulum feletti részében. Ft. Veres Attila plébános ismertette a festmény elhelyezésének körülményeit és kifejezte megelégedését a gyönyörű művészi alkotás sikeres ábrázolása iránt. Az ünnepélyes szertartás részeként sor került a templom művészeti értékeinek bemutatására, méltatására, melyekről Hitter Ferenc tartott rövid előadást:

Különleges, lélekemelő érzés tölti el az embert, amikor a hit világát árasztó környezetbe lép, ott időzhet és gondjai, bajai, öröme, vagy bánata körül elmélkedik, esetleg segítséget kér a magasságokból, a világot fenntartó erőtől, a jó Istentől. Nem csak a lelki világot felemelő, ébren tartó valóság ez a hely, hanem környezete is az értelem kitárulkoztatására bíztató hely.

Megtisztelő számomra, hogy ismertetőm témája egy különös alkalommal kerül bemutatásra, ami itt a látható környezet művészi gazdagságáról szól, melyben felsőbányai római katolikus templomunk nem szűkölködik.
Az ábrázolásokat tekintve, tudjuk, hogy már a katakombákban a jó pásztort ábrázolták. A 6. századtól keleten tűnt fel a nem emberkéz által festett kép: melyre példaként említjük a Veronika kendőjét és Jézus halotti leplét (Turini lepel). A bizánci ikonteológia szerint, ami nem ábrázolható, az nem valóságos. Hosszú és bonyodalmas történetek övezik az idők folyamán kilakult változásokat, a 2. Niceai Zsinattól kezdve egészen a kép díszítő funkciójának hangsúlyozásáig, majd a germán kő és fa kultuszára, miután nyugaton az ereklye-kultusz, keleten pedig az ikon-kultusz foglalt helyet. A nyugati civilizáció történetének művészeti csúcsa a gótikus katedrálisban mutatkozott meg. Maga az épület a benne található szobrok, oltárképek, a festett üvegablakokon átsugárzó napfény megtervezett hatása, mindez együtt szakrális elrendezésében, összhatásában értelmezendő. A kép nem önmagában áll, hanem a liturgiát szolgálja. A liturgikus ünneplés minden jele Krisztusra vonatkozik. Isten Anyjának és a szenteknek a képei is Krisztust jelzik, aki megdicsőült bennük. A keresztény ikonográfia képpel adja vissza azt az evangéliumi üzenetet, amelyet a Szentírás szóval fejez ki. Kép és szó kölcsönösen megvilágosítják egymást.

A felsőbányai háromhajós és két tornyos, impozáns Nagyboldogasszony templom főhomlokzata nyugatra néz. Építészeti kivitelezésben római-gót stílust követ. A főboltozatot mindkét oldalon két-két pár díszesen márványozott ión oszlop tartja. A templom portáléja négy hatalmas oszloppal és a köztük felvezető lépcsővel imponálóan hat.
Tischler Albin pap volt, de építészként legjelentősebb műve a felsőbányai Nagyboldogasszony templom. Az épület homlokzata első ránézésre klasszicistának tűnik, azonban ami ezen a templomon elüt a szokványos klasszicista megoldásoktól, azok a gótikus formákat idéző, égbenyúló toronysüvegek, amelyek a neogótikához is kötődő ízlésvilágára utalnak.
Tischler Albin nem csak hatalmas, lenyűgöző, stabil, hanem egységes, szép templomot épített.

Az épület szobrainak jelképes jelentéstartalmuk meghatározó, nem csak plasztikailag gazdagítják a homlokzatot.
A főbejárat két oldalán Szent István és Szent László szobrai láthatók, jelenlegi állapotukban már veszélyeztetve, a következő idők egyik legsürgősebb beavatkozására várva, - és mint azt sokan nem tudják, Erdély legnagyobb, gyönyörűen kőbe faragott szent István szobraként.
Szent Pál és Szent Péter szobrai már a fülkében találhatók, akárcsak a déli falban található két szobor. Négy nagyméretű szobor található a templomban: Szent Anna Máriával, Szent József, Szent Flórián és Szent Imre. Ezek fából készült lefestett szobrok. Hozzávetőlegesen 350 cm magasak.

A szobrok tekintetében a felsőbányai templom az egyházmegye legjobban, leggazdagabban ellátott temploma. Tíz nagyméretű szobor díszíti kívül és belül és ezek meghatározzák az épület hangulatát.

A belső tér minden egyes részlete, dísze, festménye, falfestménye, szobra még számtalan kellemes meglepetést kínál, a minőség igényével hat. Megállapítható, hogy művészi szempontból kiemelkedő értékeket lehet itt találni.
Vitathatatlan, hogy a faliképek, a főoltárképpel együtt jó festmények. Legtöbbjük elsősorban olasz mesterek hatásáról árulkodik. Bécsi művészek munkái ezek. A csodálatos Szűz Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Lotz Károly festette 1858-ban. A mellékoltárok feletti képek közül a Szűz Mária a bányászokkal - és Krisztus a kenyérrel ábrázolt képek Carl Schellein munkái 1865-ből, a Nepomuki Szent Jánost és a Keresztet ábrázoló képek Franz Geiling festményei 1859-ből. Több más témát ábrázoló képet is láthatunk, például a csodálatos Szent Család képet a gyóntatószék felett, vagy a lourdi barlangban lévő régi, keresztet ábrázoló képet. Nagy Károlyné Hajós Ilona készítette a nagybőjti leplet a főoltárképre 1935-ben, 1993-volt felújítva.
A milánói művészek által festett hat freskó Szűz Mária és Jézus életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A mennyezet központi részén a Jézus születése című kép látható, a két félkupolában a Királyok imádása és a Sarlós Boldogasszony című festmények vannak. A szentélyben a Mária Mennyek Királynéja és a 12 éves Jézus a templomban jelenetet ábrázolják.
A felsőbányai római katolikus Nagyboldogasszony templom a sok évszázados bányászhagyományok temploma, akár zarándokhelye is azoknak, akik ide betérnek mindennap, vagy ritka látogatóként. Nem csoda, hogy itt, 95 évvel a magyar holokauszt után ma is tiszta és természetes magyar beszédet hallanak, akárcsak az idők folyamán Pály Ede, dr.Czumbel Lajos, vagy Mézmer István plébánosok idején, hogy csak a nehezebb idők plébánosai közül említsek.
A helybeli hívek az összetartozás gyönyörűségével vigyáznak, a hit erejével megtartott Máriához ragaszkodáshoz, főtisztelendő plébánosunkkal Veres Attilával együtt, aki tevékeny részt vállal hívei lelki gondozása mellett, az ifjúság rendkívül fontos nevelésére, a széleskörű egyéb teendők minél jobb végzésére.
Az idők folyamán szükséges változások mutatkoznak. A plébános úr a liturgikus előírásoknak megfelelően végzi az átalakításokat, több újdonsághoz nyúl, ami gazdagítja templomunk kedvező arculatát. A szentsír oltárra helyezett kép után következik most a főoltáron a tabernákulum fölötti, Szent Család kép elhelyezése, plébánosunk meglátása és elképzelése szerint rendkívül fontos téma. Különösen fontos ez az ábrázolás és nagyon találóan, a Nagyboldogasszony híres ábrázolása alatt tűnik szembe a templomba lépőnek. Kivételesen gyönyörű művészi alkotás.
Szerencsénknek tartjuk, hogy alkotója, Talpos Elizabeth szatmári festőművész jelen lehet bemutatásán, megáldásán. Adjon a jó Isten sok erőt és ihletet, hogy alkotásaival Isten dicsőségét szolgálhassa továbbra is.
Szeretném ezúton is megköszönni főtisztelendő Veres Attila plébános kitartó igyekezetét. Megköszönöm Erzsike, a művésznő remekműbe alkotott meglátását és minden felsőbányai keresztény ember ragaszkodását, tevékenységét örökségünk értékeinek megtartásáért, őseink és mindannyiunk örökölt identitásának megőrzéséért.
Kérem a plébános urat áldja meg a képet!
Hitter Ferenc beszéde

 

 
 

 

Profilkép


Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Február / 2020 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 48596
Hónap: 525
Nap: 45